Társaság a Közszolgálati Rádióért

Létszámcsökkentés után létszámbővítés

Az Üzemi Tanács 2008. március 28-i ülésének jegyzőkönyve

Such György válasza

Munkajogi felvilágosítás Such Györgynek


Magyar Rádió zrt.
Üzemi Tanácsa

Jegyzőkönyv

Tárgy: A Magyar Rádió Üzemi Tanácsának 2008. március 26-án, MR zrt. Üzemi Tanácsának helyiségében (Olasz épület 123.) tartott ülésén hozott határozatairól és az azokkal kapcsolatos indítványokról.

Jelen vannak: Tóth Csaba Üzemi Tanács elnök, Filippinyi Éva Üzemi Tanács alelnök, Duba Szilvia, Jeney Erzsébet, Kristóf Gábor, Mangel Gyöngyi, Oláh Gábor és Rácz Ottó tagok.

Az Üzemi Tanács az alábbi határozatokat egyhangúlag fogadta el.

2008./1.) számú határozat

Az Üzemi Tanács a Magyar Rádió honlapján megjelenő felhívásokból értesült arról, hogy a munkáltató álláshirdetéseket tett közzé, amelyekben új munkatársakat keres az MR1- Kossuth Rádió részére hírolvasó, hírszerkesztő és riporter, valamint az MR3-Bartók Rádió részére műsorvezető munkakörökre.

Az Üzemi Tanács a Munka Törvénykönyve 68. § (2) bekezdése alapján tájékoztatást kér a munkáltatótól a honlapon közzétett álláshirdetések szükségességéről, indokoltságáról különösen a 2007-ben történt csoportos létszámleépítés után. Választ várunk arra is, hogy konkrétan hány új munkaviszony létesítését tervezi a munkáltató, s hogy az újonnan meghirdetett állások, illetve azok betöltése milyen módon érintik a munkaviszonyban álló munkavállalók jelenlegi és jövőbeni helyzetét.

2008/2.) számú határozat

Az Üzemi Tanács tájékoztatást kér továbbá a munkáltatótól arra vonatkozóan is, hogy milyen szempontok vezérlik az új munkavállalók kiválasztásában, s hogyan érvényesíti az 1993 óta érvényben lévő "A megszólalás nyelvi feltételei" c. elnöki utasítást, valamint az új munkavállalók szakmai képzését. Tájékoztatást kérünk a munkáltató jövőbeni foglalkoztatási terveiről, stratégiájáról is.

2008/3.) számú határozat

A MR zrt. Üzemi Tanácsa felkéri a munkáltatót, hogy a Munka Törvénykönyve 64/A.§ alapján az Üzemi Tanáccsal közösen haladéktalanul kezdje meg az Üzemi Tanács jogai gyakorlásának és a munkáltatóval való kapcsolatrendszerét érint kérdéseknek ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS-ban való rögzítését. Ennek érdekében javasoljuk, hogy az üzemi megállapodás tervezetének elkészítésére a munkáltató és az Üzemi Tanács állítson fel két héten belül egy közös bizottságot, amelybe a felek egyenlő számban küldenek képviselőket, illetve szakértőket.

2008/4.) számú határozat

Az Üzemi Tanács a munkavállalókat érintő döntéseit a Munka Törvénykönyve 62. § (1) bekezdése alapján rendszeresen közzéteszi. A közzététel módja: az Üzemi Tanács faliújságja valamint elektronikus levél.

Budapest, 2008. március 28.

Tóth Csaba elnök, Filippinyi Éva alelnök

(A webmester megjegyzése: Azóta stúdióvezetői állást is meghirdettek.)


Such György válaszlevele

Magyar Rádió zrt. Üzemi Tanácsa E/K/82/2008

Tóth Csaba elnök részére

Tisztelt Tóth Csaba!

Megkaptam az Üzemi Tanács 2008. március 26-i ülésén elfogadott határozatairól tájékoztató levelét. Ebben az 1. és a 2. számú határozatukkal kapcsolatban írásbeli választ kér. Nincs tudomásom arról, hogy ezekben a kérdésekben írásbeli tájékoztatási kötelezettségem volna az Üzemi Tanács felé, ilyet a Munka Törvénykönyve sem ír elő. Természetesen kész vagyok tájékoztatást adni a nevezett pontokban, ahogy szívesen kifejtem álláspontomat a 3 és 4. számú határozatukkal kapcsolatban is.

A munkáltató nem sértette meg az Üzemi Tanács jogosítványait azzal, hogy előzetesen nem adott tájékoztatást az MR honlapján közzétett álláshirdetésekről, illetve arról, hogy miképpen érvényesíti "A megszólalás nyelvi feltételei" című 1993. évi elnöki utasítás előírásait. A munkáltató ugyanis az Mt 68 § (2) értelmében csak akkor köteles tájékoztatást adni, ha ezt az Üzemi Tanács külön kéri. Kérésüket ezennel tudomásul vettem, és gondoskodni fogok arról, hogy alkalmas módon és időben a tájékoztatást megkapják az álláshirdetések indokoltságáról, az említett elnöki utasítás előírásainak érvényesítéséről, valamint a foglalkoztatási elképzelésekről

A 3. határozattal kapcsolatban tájékoztatom, hogy üzemi megállapodás megkötése nem kötelező. Azonban a munkáltató is azt szeretné, hogy rendezettek legyenek munkaügyi kapcsolatai, és ezért érdekelt egy gondosan elkészített üzemi megállapodás elfogadásában. Ugyanakkor nem tartom indokoltnak, hogy az elkészítő munkát egy közös bizottság végezze el, különösen azért nem, mert a megállapodás egy tervezete már elkészült, és hamarosan átadjuk megvitatásra az ÜT-nek

A munkáltató nem kívánja korlátozni az ÜT-t abban, hogy döntéseiről elektronikus levélben is tájékoztassa a munkavállalókat. Ezért is került sor az Üzemi Tanács jelenlegi hivatali helyiségében alkalmas számítástechnikai eszközök telepítésére, a szükséges jogosultságok kiadására és az ehhez kapcsolódó levelezési címek beállítására. Ezzel kapcsolatban a kérésem az, hogy a tájékoztatás címzettjei között legyen ott az MR intraneten elérhet összes munkavállalója, valamint az ÜT-vel közvetlen kapcsolattartásra kijelölt vezető, a Humánpolitikai Igazgatóság munkaügyi csoportvezetője is. A döntésekkel kapcsolatban ugyanis neki van feladata, illetve javaslattételi jogköre.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét!

Budapest. 2008. április 3.

Such György


 

Az Üzemi Tanácsnak írt elnöki válasszal kapcsolatos kifogások munkajogi szempontok szerint

Nyílt levél Such Györgynek, a Magyar Rádió zrt. elnökének

Tisztelt Elnök Úr!

Ön nem először fogalmaz úgy, miszerint "nincs tudomása arról, hogy..." .

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy remek munkajogi képzések indulnak vezetők számára, ahol az alapvető jogok és kötelezettségek a tananyag részét képezik. Egy ilyen kurzus elvégzése után már nem kellene szembesülnünk azzal, hogy Ön közpénzből úgy tölti be vezetői állását, hogy nem tudja, milyen előírásokat tartalmaz a munkáltató számára a Munka Törvénykönyve.

Addig is szívesen tájékoztatjuk, hogy az Üzemi Tanácsnak írott válasza milyen hibákat tartalmaz, és megmutatjuk azon jogszabályi előírásokat, amelyekről Önnek eddig nem volt tudomása.

1, A Munka Törvénykönyve ( a továbbiakban Mt.) 3. és 4. §-a rendelkezik a jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályairól. A jóhiszeműség és a tisztesség elve alapján, amikor az egyik felet jogok illetik meg a másikkal szemben, a másik fél érdekeit is figyelembe véve úgy kell eljárnia, hogy azzal a másiknak indokolatlanul hátrányt ne okozzon. Különösen ügyelni kell arra, hogy ennek érdekében a másik félnek a szükséges és indokolt tájékoztatást megadja. A szükséges és indokolt mérték meghatározása azonban nem a munkáltató hatáskörébe tartozik, hanem az információ tartalmától függ. Nem védekezhet hát bizonyos helyzetekben azzal a munkáltató, hogy nem volt tudomása alapvető jogszabályi előírásról. Alapvető kötelezettsége, hogy ezekkel tisztában legyen, és azt a megfelelő módon alkalmazza, a látszatát is elkerülve annak, hogy információs helyzetével, ismereteivel visszaél.

2. A munkáltató köteles az Üzemi Tanáccsal a döntése előtt véleményeztetni a személyügyi tervet (Mt. 65.§ (3) bek. b) pontja).

A személyügyi terv a munkáltatónak az összes olyan döntése, amelyben részben-egészben meghatározza, hogy hány személyt, milyen munkakörben, hogyan és mennyiért kíván foglalkoztatni, továbbá amelynek alapvető célja a létszám megtervezése és feltöltése. Hangsúlyozzuk: a személyügyi terv a munkáltatónak valamennyi erre irányuló döntése. Tehát az összes dolgozó (munkaerő) felvétele ide tartozik egy rendszer részeként. A munkaerő felvételnek pedig feltételei vannak, ahogyan ezt - bár néhol ellentmondásosan és nem egyértelműen - a Humánpolitikai Igazgatóság is meghatározta a pályázati felhívásokban.

Az Üzemi Tanács részéről történő utólagos tájékoztatás-kérés valójában nagyvonalú engedmény, mivel ezt a tájékoztatást a munkáltatónak előzetesen kellett volna írásban megtennie, valamint a személyügyi tervet véleményeztetnie. Ennek elmaradása miatt az Üzemi Tanács bírósághoz fordulhat, amely kimondhatja, hogy a munkáltató ezen intézkedései érvénytelenek (Mt. 67. §).

3. Az Üzemi Tanács a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával kapcsolatos. A Magyar Rádió esetében ez a tájékoztatás különösen indokolt és időszerű, hiszen - mint másutt beszámoltunk róla - az Egyenlő Bánásmód Hatóság néhány héttel ezelőtt elmarasztaló és szankcionáló határozatot hozott, amely szerint a Magyar Rádió zrt. egyes "humánpolitikai" intézkedései megsértették az emberi méltóságot. Kiemeljük, hogy az Üzemi Tanács tájékoztatását a munkáltató nem tagadhatja meg  (Mt. 68. § (2) bek.).

Az Üzemi Tanács tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy az új munkavállalók és a régebben ott dolgozó munkavállalók egymáshoz való viszonyát a munkáltató hogyan képzeli el. Az egyenlő bánásmód elvének megtartása a munkáltató alapvető kötelezettségei közé tartozik. Ön tehát nem jelentheti ki, hogy nincs tudomása olyan jogszabályról, amely alapján a tájékoztatást meg kellene adnia. Az együttműködési kötelezettsége alapján ezt a lehető leghamarabb - és nem az Ön által csak általánosságban jelzett időpontban - meg kell tennie.

4. Az üzemi megállapodás megkötése nem kötelezettsége, hanem joga mindkét félnek. A munkáltató tehát nem zárkózhat el a megállapodás megkötése elől, ha ezt az Üzemi Tanács kezdeményezi. Amennyiben Ön úgy tartja jónak, hogy a munkáltató előre kidolgozza a tervezetet, azt Ön is csak javasolhatja, de ennek elfogadására nem kötelezheti az Üzemi Tanácsot. Ugyanis megeshet, hogy az új Üzemi Tanács nem mindenben kívánja elfogadni a munkáltató álláspontját, és hosszasan tárgyalhatnak arról, hogyan is kellene együttműködnie a két félnek. Azt gondoljuk, nyilvánvaló, hogy a közpénzből fenntartott intézményben a munkavégzés folyamatosságának biztosítása elengedhetetlen a munkáltató részéről, és ezt felesleges a munkáltatónak azzal akadályoznia, hogy hosszas tárgyalásra kényszeríti a tárgyalópartnert és képviselőit.

5. A munkáltatónak biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az Üzemi Tanács az általa szükségesnek tartott információkat a munkáltatónál szokásos módon közzétehesse (Mt. 62. § (1) bek.). Tekintettel arra, hogy a Magyar Rádió zrt.-nél mint munkáltatónál hosszú ideje bevett szokás az egyes munkáltatói intézkedések elektronikus úton történő közzététele, az elektronikus kommunikáció az Üzemi Tanács részéről szokásos módnak minősül. A munkáltató tehát nem járhat el úgy, mintha kegyet gyakorolna az Üzemi Tanáccsal, hiszen csak munkajogi kötelezettségét teljesíti az ehhez szükséges elektronikus eszközök, adatbázisok és hálózat rendelkezésre bocsátásával.

Amennyiben további tájékoztatásra van szüksége a munkáltatót terhelő kötelezettségekről, szívesen állunk rendelkezésére.

 Budapest, 2008. április 20.

Társaság a Közszolgálati Rádióért civil szerveződés

 

Társaság a Közszolgálati Rádióért