Társaság a Közszolgálati Rádióért
Lakat a Magyar Rádión
Részlet egy elnöki utasításból
Az adatvédelmi biztos vizsgálatát kéri a Társaság a Közszolgálati Rádióért civil szerveződés
Az adatvédelmi biztos felszólította az elnököt a törvénysértés megszüntetésére
A demokrácia, a jogállamiság egyik jellemzője a közpénzek elköltésének áttekinthetősége és nyilvánossága. Ezt szolgálják különböző törvények; közülük a legfontosabb az 1992. évi LXIII. törvény, amely a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szól. Mivel a közpénzből gazdálkodó szervezeteknek - a közintézményeknek - e törvény alapján kellett szabályozniuk a saját tevékenységüket, a Magyar Rádió elnöke is alkotott egy utasítást. Egy olyat, amely ki is egészíti az eredeti törvényt.
A következő táblázat bal oldalán az
eredeti törvény egyik részlete olvasható, a jobb oldalán a Such György-féle
11/2008. sz. MR zrt. elnöki utasítás egyik részlete (pirossal kiemelés tőlünk).
a) honvédelmi;
b) nemzetbiztonsági;
c) bűnüldözési vagy
bűnmegelőzési;
d) központi pénzügyi vagy
devizapolitikai érdekből;
e) külügyi kapcsolatokra,
nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra;
f) bírósági vagy
közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza.
Az MR-nek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében
lévő közérdekű adatokat bárki megismerhesse, kivéve, ha az adott
törvény alapján az arra jogosult szerv állam vagy szolgálati titokká
nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő
kötelezettség alapján minősített adat, továbbá ha a közérdekű adatok
nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával -
törvény
Mivel nem ez az első eset, hogy Such György álláspontja
szerint csak az és csak úgy lehet nyilvános, ahogy azt ő elképzeli, ismét
vizsgálatot kértünk.
Adatvédelmi Biztos Irodája
Szabó Máté
részére
Tisztelt Szabó Máté Úr!
Az
1992. évi LXIII. törvény
vonatkozó rendelkezései alapján az alábbi ügyekben panaszt terjesztünk elő,
és kérjük az adatvédelmi biztos állásfoglalását.
1.
A Magyar Rádió
zrt. elnöke által készített, "A közérdekű adatszolgáltatás eljárási szabályairól" szóló
11/2008. számú utasításának V. rész 2. pontja alapján "az MR elnöke
adatzárolást rendelhet el" a kezelésében lévő közérdekű adatok tekintetében.
Álláspontunk szerint ez a kitétel nem felel meg a vonatkozó
jogszabályoknak, tekintettel arra, hogy olyan hatáskört kíván gyakorolni a
Magyar Rádió elnöke, amelyre vonatkozóan törvényi felhatalmazása nincs. Az
elnöki utasításban az elnök sem az adatzárolás elrendelésének módjára, sem
annak lehetőségére nem jelölt meg feltételeket, így mindenképpen aggályosnak
tartjuk, hogy saját hatáskörben rendelkezhet közérdekű adatok nyilvánosságra
hozatala tekintetében.
Kérjük, vizsgálja meg a mellékelten csatolt irat alapján,
hogy az általunk megjelölt kitétel mennyiben felel meg a közérdekű adatok
nyilvánosságra hozatalához fűződő alkotmányos jogok gyakorlására vonatkozó
igény érvényesíthetősége jogszabályi garanciájának, illetve a korlátozás
megfelel-e bármely jogszabályi rendelkezésnek.
2.
A Magyar Rádió zrt. az elmúlt időszakban több olyan
szerződést kötött, amely az ún. üvegzseb törvény (2003. évi XXIV. törvény)
hatálya alá tartozik, mivel az meghaladja az ötmillió forintos szerződési
értéket. A jogszabály tételesen kötelezi a szerződést kötő Magyar Rádió
zrt.-t arra, hogy az ilyen szerződéseket a honlapján kell nyilvánosságra
hozni.
Az ezzel kapcsolatos álláspontunk nyilvánosságra került,
amelyre a Magyar Rádió zrt kommunikációs igazgatója a mellékelt
dokumentum
szerint azt nyilatkozta, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró, a szerződés
valamennyi fontos adatát tartalmazó szerződés a Közbeszerzési Értesítőben,
illetve az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelent.
Álláspontunk szerint a Közbeszerzési Értesítőben, valamint az
Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel nem tekinthető a 2003.
évi XXIV. törvény 15/B § (1) bekezdése szerinti kötelezettség
teljesítésének, mivel az a honlapon történő közzétételt írja elő. A
www.radio.hu honlapon egyébként szerepelnek bizonyos szerződések, az ott
lévő táblázatnak azonban nem az a címe, hogy "Egyes, 2008. után kötött
szerződések", hanem az, hogy "Az MR 2008. január 1. után kötött, 5 millió
forintot meghaladó szerződései".
Kérjük arra irányuló vizsgálatát, hogy a Magyar Rádió zrt
által meghatározott nyilvánosságra hozatal megfelel-e a vonatkozó
jogszabályi előírásoknak, továbbá a Magyar Rádió zrt-nek van-e jogszabályi
lehetősége arra, hogy korlátozás vagy tiltás alá nem eső szerződések
tekintetében a nyilvánosságra hozatali kötelezettségét nem teljes körűen
teljesítse a honlapján.
3.
A Magyar Rádió egyes működési feltételeire vonatkozó, 1996.
évi I. törvény 27. §-a alapján
(1) A közszolgálati
műsorszolgáltató a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és
történelmi jelentőségû dokumentumok tartós megőrzésérõl archívumában
gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza.
A Magyar Rádió zrt több pályázati forrást vett igénybe annak
érdekében, hogy az archivált kulturális értékek, dokumentumok digitális
formában is archiválódjanak, továbbá, hogy a saját - szintén közpénzből
működtetett - honlapján elérhetővé váljanak. Többek között az NKA pályázatán
4 millió forintos támogatást nyert el arra a célra, hogy a kortárs magyar
zeneszerzők internetes gyűjteményét készítse el. Álláspontunk szerint ebből egyértelműen
következik, hogy nem elegendő az internetes gyűjteményeket csupán
elkészíteni, hanem a folyamatos és nyilvános elérést is biztosítani kell. A Magyar Rádió honlapján azonban tavaly
augusztus óta a mai napig nem hozzáférhetőek a jelenlegi elnök hivatalba
lépése előtt elkészült, korábban már nyilvánosságra hozott gyűjtemények és
egyéb internetes dokumentumok, holott arra személyes adat, vagy egyéb,
jogszabályban meghatározott tiltás miatti zárolásra nincs lehetőség.
Egyebek között nem hozzáférhető
- a Magyar Rádió első 75 évét
részletesen ismertető honlap-rész (helyette mindössze 8 mondat olvasható a
Magyar Rádió történelméről, amiből 4 sor a televízióról szól); - a Magyar Rádió teljes
archívumából válogató, tematikus "Kincsestár" gyűjtemény; - a "Digitális archívum" című
összeállítás; - a Magyar Rádió művészeti tevékenységét
bemutató, nemzetközi díjat nyert "Fülemile"; - az Európán kívüli országok,
népek kultúráját részletesen elemző, nívódíjas "Világvevő", stb.
Részlet a Kincsestár egyik méltatásából Mindezek alapján kérjük a vizsgálatát az alábbiak szerint: - közérdekű adatnak
minősülnek-e a közszolgálati műsorszolgáltató tevékenysége során birtokába
került kulturális értékek, történelmi és közéleti jelentőségű dokumentumok; - amennyiben támogatási
szerződés kötelezi a Magyar Rádió zrt.-t bármely archivált gyűjtemény
folyamatos nyilvánosságra hozatalára, van-e jogszabályi felhatalmazása arra,
hogy ennek ne tegyen eleget. Tekintettel arra, hogy az NKA, illetve egyéb
támogatási forrásra utaló szerződésekhez nem férhetünk hozzá, amennyiben a
vizsgálathoz szükséges, kérjük ennek
az Ön részéről történő beszerzését, vizsgálatát. Kérjük továbbá állásfoglalását abban a tekintetben, hogy
milyen jogszabályi lehetősége van a közvélemény érdeklődő rétegének arra,
hogy ezekhez az információkhoz ne csak kérésre, hanem egyéb módon - pl.
létező, de zárolt, korábban már szerzői jogilag teljességgel rendezett és
nyilvános internet-oldalakon - hozzáférjen, különös tekintettel arra a
tényre, hogy állami forrásból származó külön összegek kerültek a Magyar
Rádióhoz azért, hogy a nyilvánosságra hozatal internetes úton és az
érdeklődő számára díjfizetési kötelezettség nélkül megvalósuljon. Ismételten hivatkozunk a jelen levelünk 1. pontja szerinti,
elnöki utasításban meghatározott kitételre, amely szerint az MR elnöke
adatzárolást rendelhet el, így különösen aggályosnak tartjuk a közpénzből
finanszírozott, közfeladatot ellátó szervezet nyilvánosság felé történő
hozzáállását. Mellékelten
csatoljuk:
A 11/2008. sz. MR zrt elnöki
utasítást;
a Kreatív Online c. internetes
folyóirat hivatkozott cikkét;
a Társaság a Közszolgálati
Rádióért civil szerveződés működési szabályzatát.
Tisztelt Szabó Máté Úr!
Jelen levelünket társaságunk alapelveinek betartásával nyilvánosságra fogjuk
hozni.
Amennyiben további információkra van szüksége, engedje meg, hogy megtisztelő figyelmébe ajánljuk a
www.takrad.hu honlap vonatkozó publikációit, illetve bármikor készségesen
állunk az Ön rendelkezésére.
Budapest,
2008. szeptember 29. Tisztelettel: a Társaság a Közszolgálati Rádióért civil szerveződés
képviseletében:
dr. Kisari Éva
Jelen levelünket tájékoztatásként és felhasználási joggal kapja: az
Állami Számvevőszék, az
Európai Műsorszórók Egyesülete (EBU), a
Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma elnöksége, a
Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma valamennyi tagja, a
Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testülete, a
Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezete, a
Magyar Rádió Üzemi Tanácsa, a
Magyar Rádió valamennyi szakszervezete, a
sajtó, az
iwiw közössége,
több, a médiával foglalkozó internetes fórum és blog,
valamint magánszemélyek. Levelünk elküldése után választotta meg az országgyűlés az
adatvédelmi biztost. A válaszlevél 2009. március 18-án érkezett meg (a
kiemelések tőlünk):
Ügyszám: 1513/P/2008-3. Társaság a Közszolgálati Rádióért Tisztelt Hölgyem! A Társaság
a Közszolgálati Rádióért nevű civil szervezet képviseletében benyújtott
panaszában kifogásolta, hogy a Magyar Rádió Zrt. (MR) közérdekű
adatszolgáltatási, illetve elektronikus közzétételi gyakorlata nem felel meg
mindenben a jogszabályi követelményeknek. Kialakított álláspontomról az
alábbiak szerint tájékoztatom: 1.
Panaszának első része szerint a 11/2008. számú elnöki utasítás azon kitétele
(V. rész 2. pont), mely szerint az MR elnöke adatzárolást rendelhet el,
jogellenesen korlátozza a közérdekű adatok megismerésének lehetőségét.
A személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXIII. törvény (Avtv.) 19. § (3) bekezdése meghatározza, hogy a közérdekű
adatok nyilvánosságát mely esetekben és milyen okokkal korlátozhatja
valamely törvényi rendelkezés. Az elnöki utasítás kifogásolt pontja
megismétli e szakaszt, és kiegészíti az Ön által is kifogásolt ponttal. Az
Avtv. alapján azonban ilyesfajta korlátozást egyedül törvény tehet lehetővé.
Jelenleg ilyen törvényi szabály a hatályos magyar joganyagban nincs,
MR elnöki utasításban pedig nem lehet ilyen
felhatalmazást adni. Az Avtv. az
ún. döntést megalapozó adatok nyilvánosságának megítélése kapcsán biztosít
széleskörű mérlegelési lehetőséget a szerv vezetőjének - de még ezt is a
törvényben meghatározott szempontok alapján. Egyértelmű
tehát, hogy az utasítás Ön által kifogásolt pontja valóban jogellenes
korlátozást jelent, ezért felszólítom az MR elnökét, hogy az utasítás ezen
pontját törölje. 2.
Panaszának másik része arra vonatkozott, hogy az MR jogszabályi
kötelezettsége ellenére sem teszi közzé a honlapján az általa megkötött 5
millió forintot meghaladó szerződéseit. Egyetértek azzal az állásponttal,
hogy jóllehet e szerződések fontos adatai a Közbeszerzési Értesítőben,
valamint az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelentek, az MR-t
közzétételi kötelezettség terheli. Ugyanis az
elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (Eitv.) 3. §-a
alapján az MR-nek mint jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó
szervnek kötelessége, hogy a tevékenységére vonatkozó közérdekű és
közérdekből nyilvános adatokat választása szerint saját vagy a felügyeletét
ellátó szerv honlapján bárki számára elérhetővé tegye. E
közzétételi kötelezettségtől függetlenül az, hogy az MR-nek az Avtv. 19. §-a
alapján bármely általa megkötött szerződésről - az összeghatártól
függetlenül - kérésre információt kell szolgáltatnia, illetve ha ezt
igénylik, arról másolatot kell adnia. Kivételt képezhetnek ez alól az üzleti
titkok, illetve a döntés-előkészítő dokumentumok.
Megvizsgálva az MR honlapját
megállapítottam, hogy az valóban nem felel meg
az Eitv-ben foglaltaknak, ezért ez ügyben is megkeresem az MR elnökét. 3.
Panaszának harmadik részében azt kifogásolta, hogy az MR által archivált
kulturális tartalmak a korábbiaktól eltérően jelenleg nem hozzáférhetőek a
nyilvánosság számára, holott ezek elzárására Ön szerint nincs lehetőség. A
Médiatv. 27. §-a valóban a közszolgálati műsorszolgáltató kötelezettségévé
teszi, hogy a birtokába került kulturális értékek tartós megőrzéséről
archívumban gondoskodjon. Ez a
feladat az Avtv. fogalom-rendszerében jogszabályban meghatározott
közfeladatnak minősül, így az ezzel kapcsolatos adatok közérdekű adatként
nyilvánosak. Ugyanakkor a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény jogi
védelem alá helyezi egyebek mellett az irodalmi pl. szépirodalmi,
szakirodalmi, tudományos, publicisztikai műveket, a zeneműveket, a
rádiójátékokat. Az MR archívumában található felvételek, tartalmak
nyilvánossága ügyében e két jogszabály rendelkezéseire tekintettel
további
vizsgálatot kívánok folytatni. Ennek eredményeiről
természetesen tájékoztatom majd.
Tájékoztatom, hogy jelen állásfoglalásomat megküldtem a Magyar Rádió
elnökének is.
Budapest, 2009. március
Üdvözlettel: Dr. Jóri
András
Az (1) bekezdésben említetteknek
lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot
bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra
jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve
ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített
adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot -
az adatfajták meghatározásával - törvény

Budapest
Nádor utca 22.
1051
az adatvédelmi biztos jogkörében eljáró
állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Ügyintéző: dr. Polefkó Patrik
Tel.: 475-7144
Dr. Kisari Éva részére
Társaság a Közszolgálati Rádióért